A Városliget mint állatorvosi ló

megjelent a www.epiteszforum.hu felületén 2008-ban

Ifjuságom „zöld vadonja” – a városliget – egyre inkább egy elhanyagolt lepusztult külvárosi grund látványát idézi szemembe. Persze el lehetne intézni azzal hogy csak én lettem felnőtt, de sajnos nem ilyen egyszerü. Nézzük miket látok a legborzasztóbb hibáknak (ellenpéldaként a New York-i Central Park-ot idézem meg):

Pest közparkján keresztülvezették az M3 autópálya bevezető szakaszát, hogy csak a legkritikusabb közlekedési útvonalat említsem. Az átmenő utakról akadály nélkül be lehet hajtani a park útjaira, onnan fel lehet állni a fűre. A behajtani tilos táblákra fittyet hánynak, az útelzáró sorompók pedig a park tulajdonosának – a fővárosnak – vagy túl sokba kerülnek, vagy túl erőszakosnak és „demokráciaellensnek” találja őket. A Central Park átmenő útjai (összesen van vagy négy és a park kb 4-szer akkora mint a budapesti) le vannak süllyesztve  a zöldfelülethez és a park útjaihoz képest.

A budapesti park túlépítettsége is elborzasztó. Semmiképpen sem tudom megérteni hogy  miért kellett annak idején a Petőfi Csarnok hatalmas épületével elvenni a helyet a növények elől. Végképp érthetetlen hogy mi szükség van a – szerencsére már régen elköltözött – BNV irodaépületeinek megtartására a parkban. A fűben még valamiféle trafóháznak kinéző építmény is helyet kapott. Sőt még most is épülnek új épületek a zöldfelület helyén. A műjégpálya gépháza kapott nemrégiben új épületet. Bár a tervező fűvel burkolta  az épület tetejét, ezzel legfeljebb az ellenséges felderítő repülőgépeket lehet megtéveszteni. A földön járók számára az épületek  ijesztően illúziórombolóak.  Például eltakarják a rálátást a Vajdahunyad várára. Eddig elfért a gépház a meglévő neobarokk korcsolyapálya-épületben, miért kellett onnan kihozni? Információim szerint a régi helyen raktárakat alakítottak ki. New York-ban egy nagyobb épület van, a The Metropolitan Museum of Art, a többi nem nagyobb mint egy házikó.

Talán arra szolgált pesten az új gépház hogy megépítésével feltűnés nélkül meg lehessen oldani a lebetonozott tófenék autóval való megközelítését. Ennek következtében a tó – nagyobbik része – autóparkolóként üzemelt ottjártamkor. Gyerekkoromban az egész tavon csónakázni lehetett. Most már nem is engednek bele vizet, marad a lebetonozott tófenék egy kis homokot szórnak rá és elnevezik plázs-nak

Hiányzik a park körülkerítése is. New Yorkban a Central Park körül kb 3m magas kerítés van. Ezzel szemben – gyerekkorom kedvenc helye – a Kis-Botanikus Kert – amely mára lényegében elpusztult – kiszolgáló épületében akadály nélkül tanyát verhettek – az egyébként általam is nagyon sajnált de semmiképpen nem ide való – hajléktalanok. 

Főleg autóparkolóként funkcionál a valamikori felvonulási tér is. Ezt a rossz emlékű helyet szerintem – mint ahogy már egyszer 15 évvel ezelőtt tervezve is volt – vissza kéne adni a parknak amihez a háború előtt tartozott (a XIX. szd.-ban itt volt pl. egy fákból kialakított „körönd”). Bár akkor nem lehetne –felteszem jópénzért bérbeadva – vurstliként használni. És nem lehetett volna elhelyezni a „XXI. Század szoborparkját” sem a szélén. A valamikori „Tanácsköztársasági emlékmű – felvonulási tribün – Lenin szobor” triumvirátus helyére ma a „Regnum Mariánum memento-kereszt – ’56-os emlékmű – időkerék” hármasa került. Az első kettő szépségén és hasznosságán is lehetne vitatkozni, a harmadik szimbólikája viszont félreérthetetlen, méltóan kifejezi korunk lényegét: nagyon drága volt elkészíteni, már az elején kiderült hogy működésképtelen és használhatatlan ezenkívül csúf is. 

Ezekhez a körülményekhez méltó a növényzet állapota is: a fű kikopott és tele van szeméttel,  járdák és utak repedezettek lukacsosak, a fák sérültek, betegek.

Szerintem egy közpark arra szolgál hogy visszaadja a tömbházakban lakó városlakóknak a természet varázsát. Városligetünk leginkább egy lepusztult elhanyagolt külvárosi grundhoz hasonlít.

GYURKÓ ÁDÁM Okleveles építészmérnök, magántervező

HÁZ építésziroda, 1081 Bp. Köztársaság tér 15.